Nem is olyan régen írtam, olyan volt ez az év, mint egy hullámvasút.
Száguldott le fel, olyan magasságokba, aztán itt-ott mélységekbe, amiért sokan sorban állnak, fizetnek. Hát nem én. Ki nem állhatom a hullámvasutat, a gyerekeket is békésen megvárom a kijáratnál. Az életem vonalán, ha vízszintesen járkálok, akkor is bőven érdekes világ ez az enyém. 😉
Nem fogom összeszedni az összes idei rendkívüli eseményt. Régen szinte minden felkerült a blogomra. Mostanában sokat egyszerűen csak a facebookra teszek fel. Blogot írni időigényes dolog. Nem tudom, hogy csinálom, de évről évre amikor azt hiszem már több minden nem fér bele az életembe valamit még csak sikerül beletuszkolni.
Az év vége mindig valahogy hozza magával a kényszert, hogy zárjunk, hogy átgondoljunk, hogy fogalmakat tegyünk. Persze én is megteszem a saját kis ígéreteim (sportolok, visszafogyok, eljutott ellenőrzésekre, szülőikre, barátokhoz). És a legnagyobb, hogy igyekszem legalább holtszezonban megtartani őket.
Az átgondolás, tervezgetés, összegzés jobban én vagyok.
Ez az év egy biztos, rengeteg különleges dolgot adott nekem. Nagy részében a női nem által.
Nekem adták a történeteiket, az érzéseiket.
Kaptam új barátokat, tartottak ki mellettem régiek.
Jött rengeteg menyasszony, maradtak is páran az életemben.
Emlékszem kamaszként meg voltam győződve róla, hogy kimondottan fiús lány vagyok, akinek a férfiak mentén könnyebb a kommunikáció. Ha a gyerekeim hallották volna, hogy a női öltözőben hogyan tudtunk mi csajok egy-egy vesztes meccs után beszélni.
Aztán a kor valahogy másként alakította. Nem is vagyok olyan fiús. Bennem apum nagy természetéből bőven keveredett nagymamám halvány lilájából.
Szeretem a nők összetettségét, mély lelkét, nagy kitartását, álmaikat sokszínűségét. Náluk kevés izgalmasabb dolog van-e világon.
Ha már a terveknél vagyunk. Mindig terveztem, hogy havonta lenne itt egy történet egy olyan nőről, aki számomra rendkívüli erejében, tehetségében, lelkületében. Hiszen olyan sokan vannak. Már nem ígérem, hogy meg is valósítom, de azért igyekszem itt-ott megírni ezeket.
Ezek a rendkívüli lányok közül párat a társamnak is nevezhetek.
Velük költözöm. Költözünk egy új oldalra. Álmodjuk tovább a mi csoda esküvős történeteinket. Inspirálódunk együtt, piknikezünk együtt és persze esküvőzünk is együtt.
A SaveTheDate csak nevében új, mi lányok már egy 3 éves történetet folytatunk.
Jönnek majd a történetek festésről, szalonlátogatásról, inspirációról, piknikekről és persze sok közös esküvőről.
Fura ezt mondani, de várom az új évet, jó lesz újra kezdeni. 🙂
ui. A fenti kép (Sás Benedek) egy nagyon jó kis történek mozaikja, amit biztos, hogy hamarosan elmesélek itt. 🙂
Leave a reply