Ez egy nagyon hosszú történet. A férjem kamaszkorában indult. Sanyit mint gyerekkori barátot örököltem meg. Azt szoktam mondani, ha nőből lenne, a legjobb barátnőim egyike lenne. Ám így megelékszünk azzal, hogy így ‘közösben’ barátkozunk 🙂
Ibolyát 11 évvel ezelőtt ismerte meg. 11-én. 2011-et írunk.
Kapcsolatuk több mindenen ment át, mint ami egy átlag házaspárnak kijut. Róluk elmondhatom, együtt fogják leélni az életüket. Az utóbbi években Sanyit rendszeresen piszkáltam, miért nem nősült még meg. Ám idén nyáron ő volt az aki felhozta a témát, majd felgyorsultak az események. Leánykérés, esküvőtervezés. Szembesülés azzal, hogy bár kis esküvőt szerveznek, a feladatok, akadályok száma nem kevesebb. Örömmel hallgattam az esküvő előtti héten a sztorikat, ahogyan a semmi cécó szépen ment át az esküvői lázba.
Mert én úgy gondolom ez így van jól. Mert igenis van súlya annak, mikor két ember kimondja az igent. Örültem, hogy ezt ők is megélték. Olyan jó érzés volt megélni a boldogságukat, a férjemet tanuként látni, a gyerekkeimmel együtt menni egy ilyen bensőséges pillanatra.
Érdekes volt, hogy szinte a leánykérés után Ibolya szépen bevonódott a mi kis esküvői csapatunkba. Rengeteg segítséget kaptunk tőle Andi/Creations kollekciójának fotózásakor, végig az esküvő kiállításon. Ha bírja, mi biztosan nyúzzuk majd még…
A 11-es a kreatívjaink ötlete volt. Kati és Babi már sokszor szerepelt a blogomon, családi, esküvős fotózások alkalmából. Még jönnek is, csak rakjam össze a slideshowjukat 🙂
Ez a magyarázat a furi képekre, melyeken a két egyes pohárként, üvegként, villaként jelenik meg, akkor az nem véletlen.
A csendes kis esküvőnek a lagzi nem volt része. Sanyi minden porcikája tiltakozott ellene. Ahogyan nekem és más barátoknak az ellen, hogy este 8-kor hazamenjünk tévét nézni. Így aztán elkezdtünk titokban szervezkedni. Egészen a vacsora végéig nem sejtették, hogy készülünk valamire. Ott már azonban gyanús volt, hogy nem morgok annyit, mint gondolták 😉 Meg aztán mikor egyszerre mindenki felpattant, akkor már sejtették, hogy baj van, csak nem ússzák meg.
A vége? Egy jó kis buli, én nagyon élveztem, hogy van időm táncolni, barátokkal vagyok körülvéve és csak nem lett annak az esküvőnek túl korán vége 🙂
A videó kép és mozgókép anyagáért csak részben vállalom a felelősséget. Aki érte fogta a kamerát, így aztán lett mindenféle anyag. Az igazat megvallva itt inkább a bulit akartam megélni, mint a fotózást. Mert azért kamera mögött egy kicsit kimarad az ember a dolgokból. Ezt a bulit pedig nem akartam csak utólag érezni 🙂
Köszönet a szervezésért a barátoknak (helyszín, szállás, baráti árak elintézésért), a kreatívkodásért Babinak és Katinak, a dj-nek, hogy baráti áron bevállalt bennünket.
3 hozzászólás
Nagyon sok boldogságot és gratulálunk! Eszter&Levente
Nehéz szavaba foglalni mindazt, ami ezen a napon történt velünk.
Igazi varázslat volt. Sok esküvőben, lakodalomban vettem részt, de teljesen más dimenzióba kerül az ember, ha ő van fókuszban.
Ibolyával a kettőnk közti összetartozás -bátran mondhatom – megerősödött. a jó kapcsolatok jobban, a rossz kapcsolatok rosszabbá vál(hat)nak egy házasságkötéssel.
Köszönünk mindenkinek mindent, annyian segítették ezt az eseményt, hogy senkit nem szeretnék kihagyni a felsorolásból; a sok pozitív energia is biztosan hosszájárult ehhez a felejthetetlen – néha kicsit szürreális 🙂 naphoz.
Ez mekkora!!!:-)))