Az első „igazi” bejegyzésem itt: nagy pillanat :-)!
Egészen váratlanul csöppentem én ebbe a történetbe… Volt egyszer egy reménybeli kreatív fotózás Timivel, amit Petráék külföldre költözése követett. Telt múlt az idő, s a következő kapcsolódás már a pocakfotók miatt született meg. Addigra pedig én is bekerültem a fotózás forgatagába Timi mellé. Petráék akkora bizalommal fogadtak, mintha ez magától érthető lenne, nagyon jól esett:-)!!!
Csodálatos, napfényes lakásuk, harmonikus otthonosságot és tökéletes kreatív helyszínt biztosított.
Két óra nevetés és bohóckodás után Dávid elárulta, hogy rosszul tűri a kamera közelségét. Ezen a mai napig csodálkozom, sőt azt kívánom, bár mindenki ilyen „pocsékul” viselné a hosszas fotózkodást:-)!
Akkora izgalommal várom a híreket, egészen belefeledkeztem érzelmileg!
Petra&Dávid, köszönöm a csodálatos, vidám délutánt :-)!
Eszter
Leave a reply