Mintha mostanában a szülinapok besűrűsödtek volna. Legalábbis azok, amelyeken én is ott lehetek. Mira februári, tehát holtszezonos szülinapos, a legjobb. Idén egy kicsit zűrös volt, a csíkosbuli másnapjára esett. Mégsem volt kérdés, kelek, takarítanak helyettem, ott leszek. Hiszen ennek a kislánynak az életében már a születése előtt bennevoltam.
A szülők voltak a Desideri főszereplői.
Amikor keresztszülők lettek Míra éppen már Barbi pocakjában volt.
Amikor egy éves lett keresztfiuk már nagy volt, ám még mindig a mama pocakjában.
Majd eljött egy újabb vasárnap reggeli keresztelő, unokatesóval együtt.
Ez a keresztelő még nem is került fel, mert várta, hogy befejezzem, hogy valami nagyon szerethetővel zárjuk. Kellett pár hónap, mire összehoztuk ezt a percet a végére, de így lett kerek. Szinte csak itt látszik, hogy ez tényleg két pici gyönyörűség keresztelője, nem pedig csak egy kislány van rajta. Most már nagyon különböznek a lányok.
Azt hiszem most már amíg a szülők nem unják meg a stílusomat és megkérnek, addig ennek a picinek az életét meg-megörökítem. 😉
A keresztelő képeit Sás Benedek jegyzi, a szülinapba pedig Marcell segített be.
Leave a reply