Ez a sorozat időben a következő bejegyzésem után készült, a történet azonban bőven megelőzte, illetve alapját adta a következő esküvőnek.
Mariannt ezer éve ismerem. A szomszédos faluból származik. A blogom is ismeri őt, kismamás polgárijukat is fotóztam már. Aztán pedig ott voltam a keresztelőn, melynek dátumában hozzám igazodtak. Most télen a hóban jártunk a gyerekekkel.
Az egyházi esküvőt és a lagzit augusztus végére tervezték. Hónapok óta övék volt az időpont, mikor egy kolléga megkeresett, hogy pénteken lenne az esküvője, nem-e lehetne megoldani valahogyan. Egyszerű is lehetne, ám a két esküvő között egy óceán, a járatok pedig lehetetlenné tették, hogy átérjek egyikről a másikra.
Még soha nem tettem ilyet. Felhívtam a menyasszonyomat, hogy beszélnünk kellene arról, hogy mit szólnak ahhoz, ha esetleg mégsem én fotóznám az esküvőjüket. Többet nem mondtam, személyesen szerettem volna elmondani. Közben megtaláltam azt a kollégát, aki örömmel vállalta az esküvőjüket és én is megbíztam benne.
Majd leültünk egy délután a kávézóban nálunk, vidéken. Elmeséltem, hogy mit jelentene nekem az az út, esküvőfotós/táncos kolléga esküvője egy országban, ahol még nem jártam. Elmondtam, hogy van tehetséges kolléga, aki örülne ha fotózhatná az esküvőjüket. A kreatívjukat pedig egy másik napon én fotózom, ha hazaértem.
Ha…
Mert mindez feltételes módban volt. Mert azt is elmondtam, hogyha ő úgy érzi, hogy nem mond le rólam, arról, hogy én fotózzam, akkor én ott leszek az esküvőjén és végigkísérem azon a napon. Meghallgatot, majd egy olyan mondtatot mondott, amiért én örökre hálás leszek neki.
Igazából egy kérdést tett fel nekem.
Azt, hogy Timi, komolyan gondolod, hogy nem engednélek el, mikor tudom, mennyire fontos neked, hogy külföldön fotózhass?
A saját igényei, vágyai elé helyezte az én álmaimat. Semmi neheztelés, semmi harag, csak bizalom, hogy jó kezekbe adom őket át és velem is lesz még egy fotózásuk.
Tehát így született ez a ‘csak’ kreatív.
Mariann, még egyszer köszönöm neked, hogy ennyire megértettél engem, ilyen ajándékot adtál nekem. Hogy eljuthattam Kanadába Dia és Laci esküvőjére és nem csak hogy eljuthattam, hanem ezt könnyű, tiszta szívvel tehettem meg.
Leave a reply